Kunersdorfi csata

	Kunersdorfi csata
	A kunersdorfi csata
Konfliktus	Hétéves háború
Időpont	1759. augusztus 12.
Helyszín	Kunersdorf, Poroszország, a mai Lengyelország
Eredmény	Döntő orosz-osztrák győzelem
	Szemben álló felek
Poroszország	Orosz Birodalom; Habsburg Birodalom
	Parancsnokok
II. (Nagy) Frigyes király	Pjotr Szaltikov; Ernst Gideon von Laudon
	Szemben álló erők
48 000 fő	60 000 fő
	Veszteségek
6000 halott; 13 000 sebesült	5000 halott; 10 000 sebesült
	Térkép
	Kunersdorfi csata Pozíció Európa térképén
	é. sz. 52° 21′ 11″, k. h. 14° 36′ 46″Koordináták: é. sz. 52° 21′ 11″, k. h. 14° 36′ 46″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kunersdorfi csata témájú médiaállományokat.

„A mai napon, délelőtt 11 órakor megtámadtam az ellenséget. (…) Csapataim csodákat műveltek, de megszámlálhatatlanul nagy veszteségek árán. Embereimen erőt vett a zavar. Három alkalommal gyűjtöttem össze őket újra. A legvégén engem is a hadifogság réme fenyegetett, így vissza kellett vonulnom. Kabátom több helyütt lyukas a golyóktól, két lovat lőttek ki alólam. Óriási balszerencse, hogy még életben vagyok. (…) Vereségünk nagyon is egyértelmű: Irányításom alatt 3000 ember van egy 48000 főt számláló hadseregből. Mikor e jelentést írom mindenki menekül, nem vagyok többé csapataim vezére. A Berlinben lévők biztonsága vigyázandó. …Kegyetlen kudarc ez, melyet nem fogok túlélni. A vereség következményei még a vereségnél, magánál is rosszabbak. Nem áll rendelkezésemre több erőforrás, és - őszintén bevallom - úgy hiszem, minden elveszett. Hazám végzetét nem fogom túlélni. Isten veletek örökre!” II. Frigyes király levele Berlinbe a csata után.

A kunersdorfi csata a hétéves háború egyik legnagyobb ütközete volt, melyben az osztrák-orosz sereg súlyos vereséget mért a II. Frigyes vezette porosz erőkre. Ez a csata volt Frigyes pályafutásának legsúlyosabb kudarca, főleg azért, mert az ő hibájából változott a győzelemre álló csata katasztrófává.